Hogyan számítják ki az inflációt?

Az infláció kiszámítása az áruk és szolgáltatások áralakulásának súlyozása alapján történik, a háztartások kiadásainak éves szerkezete - a fogyasztási szokások átlaga - szerint.

Például Romániában 2022-ben a fogyasztási kosár szerkezete a következő volt:

➤⠀élelmiszeripari termékek - 33,02%;

➤⠀nem élelmiszeripari termékek - 49,38%;

➤⠀szolgáltatások - 17,60%.

Európai szempontból nagyon fontos az infláció nyomon követése a harmonizált fogyasztói árindex alapján - amelyet egységes módszertan alapján számítanak ki az összes uniós országra 🌍.

Az elmúlt néhány negyedévben a fogyasztói árak általános gyorsulásának lehettünk tanúi (az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére), globálisan, Európában és belföldön egyaránt. Az inflációs nyomás erősödését számos tényező okozta, a kínálati oldalról (egymást átfedő sokkok, többek között az energiapiacon), a keresleti oldalról (a járvány utáni gazdasági fellendülés) és a geopolitikai oldalról (az ukrajnai események és azok utóhatásai).

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint például a nemzetközi energiaárak 2021-ben várhatóan átlagosan 99,6%-kal, 2022 januárja és novembere között pedig átlagosan 70,4%-kal emelkednek évente. A fejlődést nem az energiaigény jelentős növekedése, hanem a világjárvány következményei - a túlnyomórészt megújuló energiafogyasztáson alapuló új gazdasági modellre való átállás - hajtották. Ezzel összefüggésben a kormányok intézkedéseket hoztak az energiapiaci fejlemények ellensúlyozására, többek között belföldön is, és ezeket a közelmúltban 2025 tavaszáig meghosszabbították ⏱.

Ugyanakkor a nemzetközi nyersolaj jegyzések 2021-ben átlagosan 70% körüli éves ütemben, 2022-ben pedig 40% körüli ütemben emelkedtek.

A nemzetközi élelmiszerárak 2021-ben átlagosan 26,1%-kal, 2022 január és november között pedig átlagosan 15,2%-kal nőttek éves szinten 📈.

A reálgazdaságban az elmúlt negyedévekben a járvány utáni fellendülés folytatódott, amelyet számos tényező befolyásolt, többek között a reálfinanszírozási költségek (inflációval kiigazított nominális kamatlábak) alacsony szintje, de az egészségügyi korlátozások idején felhalmozott többletmegtakarítások is.

A fentiekről további részleteket talál a blog cikkünkben:"Infláció most, egy tüske". 🙂